Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nőnapra

2009.03.08

KépA bohóc

 
                Még fiatalemberként kaphattam egy képzőművész lánytól egy vízfestményt , ami egy bohócot ábrázolt .   Nem többet .  
     A lány eltűnt hamarosan életemből , de a festmény - rajta a bohóccal , az nálam maradt .
Emberi kapcsolatunknak vége szakadt - megmaradván tisztának, így egymásban nem
kellett csalódnunk, bár így annyi év elmúltával visszagondolva, nem voltunk közömbösek egymás számára .
     Ő Kolozsvárott tanult képzőművészetet, én meg fényképészetet - Bukarestben.
A festmény, majd jó néhány év elteltével, újra a kezembe került, s akkor ismertem fel a  bohóc portréjában - személyemet.    Mindent megértettem.    Már nem fájt.
   Az alkotó, kikerült családjával az akkori Nyugat-Németországba, így nyoma veszett ...
Egyik nagyváradi utam során találkoztam egy volt szomszédjával e leányzónak, akitől
megtudtam, hogy a lány egy közlekedési baleset következtében, elvesztette alkotóképességét .
A hír valósággal sokkolt, majd idehaza magamhoz térve nekiláttam megkeresni a félve
őrzött rajzot, de nem találtam meg.     Jobbik esetben továbbajándékoztam valakinek, de  az is lehet, hogy az áttelepüléskor elveszett.
     Még fiatalemberként kaptam egy képzőművész lánytól egy vízfestményt, melyet máig is viszontláthatok, de ehhez a tükörbe kell tekintenem.    Akkor, mindent csak homályosan láttam.    Ma azonban - már mindent színről-színre.   Egyre színesebben.
 

            Budapest 2009 február 14          

Szeretettel : bősze emil miklós .  


 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

szaffy3

(szaffy3, 2010.03.08 17:05)

És így válnak értékké a kacatnak ítélt dolgok.
Megható.

Re: szaffy3

(galamb mária sarolta., 2012.05.07 18:24)

Így van(!), ma itt jártam én is, ugye jól vagy Szaffy.