Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A télnek mindig van tartaléka

2009.03.12
Kép Ha haldoklik a tél
 
Előttem , mint a nagy ismeretlen terült el : a tél , mint egy ikonikus  személyiség , akire nem hat a rábeszélés művészete , s nem tűr meg semmiféle  félrevezető álcát ,  s elrejti legfőbb erényét-óvatosságát , amit nem kényszerképzete fon körül - ha közeleg a tavasz .  
Ha illetékesség hiánya áll fenn , már pedig ez van , úgy hiába is keresném meg az  Ősörökség (-Ősökörség?) kutató hivatalát , mivelhogy aki állandóan paragrafusokon lovagol ,  az teljesen elvéti az egyenes irányt .  De Te  rendkívül éleseszű vagy , akinek mindhiába is  próbálnám megmagyarázni csak , hogy a fekete is fehér .   Ha üveges vagy , úgy az  átlátható életet keresed .   De mi is van , ha ügyes vagy (?) , mert azért ezt se zárjuk ki ,  s úgy próbálod és alakítod-igazítod belső éned , hogy szárnyaló stílusod és szellősebb  mondatszerkezeteid elrejtik azon sugárzásod - melyet már mérni lehet .    Ki , vagy mi  mögé sáncolod magad , de ki tudhat még adudról , melyre csupán a mellékzöngékből lehet  valamiképpen következtetni ?   
Nem legvégül , de úgy írsz , hogy teljességgel (l)áthatnak kompozíciód hősei , pedig  nagyon jól tudod , hogy az erősebbek sohasem a gyengébbek oldalán állanak .
Soraimmal előhozom és törlöm könnyeidet , nem megfeledkezve arról , hogy az öntözés csodája az , hogy feltámad - a föld .     A folyóvíz mellé ültetett fa pedig , idejekorán  meghozza gyümölcsét .   Feledd hát a telet !
                                                                         --- emil.bosze@freemail.hu ---
 
     Mielőtt kimennénk végleg a télből - Üdvözli : e .
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.