Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A megholt lábfejei --- CLXXII. ---

2009.06.04
Kép      Hol előre , hol meg visszafele mutogat az ember , de vannak dolgok melyeket  alapjaiban kell tisztázni - elsősorban magamnak .
    Nem vagy már annyira gyermek így túl lehetsz már az enyém a vár - tied a
lekvár szójátékán és ideje , hogy átess egy bátorságpróbán , hiszen a köldökzsinórt  nem életre szólóan kaptuk és életünket sem - ami valamikor lejár .    De mikor ???
    Színészektől tudom , hogy legnehezebb a megholt szerepének az eljátszása ,
mert szavak és mozgás nélkül kell kifejezni mindazt - ami elmúlt .
     Az ember miután meghal , bekerül egy hullaházba és várakozik , de , hogy mire
is , azt maga sem tudja .    Talán hullamosásra , patológusra - boncolásra - majd
halottöltöztetőre , de itt már hullarablástól nemigen kell tartania , de ha meg is
történne - akkor sem élne feljelentéssel - mit esetlegesen a másvilágon tehetne meg ,
amennyiben lenne ott erre létesített hivatal . 
    Történetemben most megpróbálom végigkövetni , hogy mi is játszódhat le egy
megholtban - kiterítetten-lemeztelenítetten a hullaházban - és azután , amennyiben
elmulasztották lecsukni a megholt szemeit - elhalálozása után .
     Tehát ott fekszik a hideg hullaház félhomályában egy megholt , kinek szemei
érdekes mód és nem is véletlenül - de nyitva maradtak .
     Esetünkben legyen most szó egy fényképészről , mondjuk rólam - bár ezen
sorokat - még innen írom .
     A látás az egy fizikai folyamat és a képalkotás az nem szűnik meg a
meghalással , de még a vegyi folyamatok sem állanak le , csupán folytatódnak .
     Az elhunyt tehát már nem érez , de lát - és nem csak a múltat látja , de
tehetetlenül kiterítve megjelennek lábfejei - azaz lábfejeim , amennyiben kerül
egy kényelmes párna majd fejem alá .    Újraszámolom lábujjaim , teszem ezt
növekvő és csökkenő sorrendben .    Más hullák is vannak idebent , de az ő
szemeiket lecsukták , így a további szemkontaktus lehetősége elmarad .
    Végül koporsóba kerülök - majd legutolsó időszaka látásomnak , az a
felravatalozásom lehet(ne) – amikor a koporsót még egyszer felnyitják .
     A legmodernebb szemészeti kutatások során megállapítást nyert , hogy
az elhunyt fotósok szemének gyújtótávolsága lényegesen megrövidül - és átmegy
halszemoptikába , ami kb. kétszázhúsz fokos látásnak felel meg , s ez nem vicc !
     A ravatalon így mindenkit láthatok , kik körülvesznek .    Eljöttél Te is , hogy
még egyszer-utolszor szemembe nézz és végső bátorítást adj - írásaim
folytatásához - a túlvilágról és volt is egy olyan halotti megérzésem , hogy
eljössz temetésemre !
     Mielőtt a koporsó végleg lezárulna , utolsó felvételként - még utolszor
rádexponálok – megörökítvén orcád és piros kalapodat .
     Ha dobhártyáim működnének , már csak a koporsómhoz verődő rögök elhalkuló ,
majd megszűnő hangját hallhatnám - és a pap ámenjét .
     Megvallom , hogy kicsit felháborít , hogy miként is temethetnek el - csak úgy
egy embert - halotti bizonyítvány nélkül ?   
    Ne éld bele magad túlságosan e történetbe , de legyen látásod és használd
optikáid és végrendelkezz , hogy semmilyen körülmények között se csukják le
szemeid , inkább magam zárom be ez írást - megköszönve halált megvető
bátorságod .
    Soraim befejezte előtt , bocsánatot kérek a gyászolóktól , de azoktól is - kik még
élni szeretnének .    Egy kicsikét még .    A remény hal meg utoljára és csupán akkor ,
ha már nem pislákol benned - semmi fény(képész) .
 
              M B - 2009 június 03 - Baráti Szeretettel : bősze emil miklós .
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.